Azt véletlenül sem tanácsoljuk, hogy bárki a pénzért tanuljon egy szakmát. De mivel mindenki pénzből él, azt sem árt tudni, ki mikor jut anyagi támogatáshoz és miért éri meg a cégeknek a diákokat foglalkoztatni és vállalni, hogy az elején több kárt csinál, mint amennyi hasznot hoz. A rendszert Mészárosné Szabó Anna, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetője mutatta be a Békés Megyei Építőipari Kiállításon, Ingatlanbörzén és Családi Napon a minap.

Pillanatnyilag 17, iskolai rendszerű oktatásban végezhető építőipari ágazati képzés érhető el hazánkban. Békés megyében ebből kilenccel a Békéscsabai- és a Gyulai Szakképzési Centrum foglalkozik. A békéscsabai iskolák kínálata bővebb, ott nemcsak nyolc osztályra épülő, hároméves képzések választhatóak, hanem érettségit adó, ötéves technikusi képzések is.
– Elsősorban a bizalmi szakmákban jelentkezik hiány a duális képzőhelyből. Bizalmi szakma például a burkoló vagy a szobafestő, ahol a vállalkozó nem a saját műhelyében dolgozik, hanem házhoz megy az embereivel. A vállalkozók ide nem szívesen visznek magukkal még egy tanulót is, ezért félő, hogy a gyerekek bent ragadnak az iskolai tanműhelyben – mondta Mészárosné Szabó Anna. Nem kérdés, az iskolában is kiváló a képzés, de az életszerű körülményeket nem ismerik meg. Békés megyében az ácsoknál kifejezetten szerencsés a helyzet, az összes diák duális képzőhelyen helyezkedett el, de a leendő kőműveseknek csak a 17 százaléka, a szárazépítőknél pedig szinte senki.
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetője elmondta, az állam pénzt szán a szakképzésre. Az iskolában a gyerekek állami szakképzési ösztöndíjat kapnak, majd a duális képzőhelyen végzett munkájukért munkabért az őket foglalkoztató cégtől. Ez havonta bruttó 100-168 000 forint személyi adómentesen. A vállalkozásnak felelősségbiztosítást kell kötniük a fiatalra és rendszeres foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot biztosítani számukra. Mivel a gyerekek itt már nem tanulónak, hanem dolgozónak minősülnek, 18 éves kor alatt 45 nap, 18 éves kor felett 30 nap szabadságot kell biztosítani számukra. Az állam – hogy a lemorzsolódást megakadályozza – egyszeri, pályakezdési juttatást is biztosít a szakmai vizsga után, ami a megmérettetések eredményétől függően 160-360 ezer forint.
Adókedvezmény formájában is támogatják a tanulói foglalkoztatást. A vállalkozásoknak évente, fejenként 1,2 millió forintot fizetnek, amihez különböző szorzók járulnak. Az építőipari szakmaszorzó 2,42, az évfolyamszorzó első évfolyamon: 1,2, második évfolyamon, amikor a fiatal már termel is, 0,8. A sikeres szakmai vizsga után a cégek úgynevezett sikerdíjra jogosultak, ami az addigi adókedvezményük 20 százaléka. Így szeretnék elérni azt, hogy anyagilag a diák is, a munkaadó is jó járjon. Az pedig plusz haszon, hogy a vállalkozás maga neveli ki, olyanra ,,hajlítja” a leendő munkavállalóját, ami neki legjobban megfelel.