Ötödik helyen végzett a WorldSkills versenyen a békési Czira Balázs. Az Ipar 4.0 világbajnokságra társával, Gavlik Ádámmal évekig készültek a megmérettetésre. Egy pillanatig sem bánták meg a sok belefektetett munkát.
Budapesten értük utol Czira Balázst. Nem sok ideje maradt visszaszokni az egyetemisták mindennapjaiba a négy napos, Németországban tartott WordSkill világbajnokság döntője után, amire évekig készültek. A verseny utolsó fordulóját eredetileg Sanghajban rendezték volna, de a koronavírus járvány miatt Kína visszaadta a rendezési jogot. Így minden szakma végső megmérettetését más országokban rendezték meg, az Ipar 4.0-ét Stuttgartban. Balázs társával, Gavlik Ádámmal az ötödik helyen végzett. Mint Balázs elmondta, nem a helyezés miatt csalódott, hiszen a világbajnokságon az ötödik hely is hatalmas szó, inkább az bántja, hogy kevésen múlott az ezüst vagy a bronzérem.
- A kezdetekben még a mechatronikusokkal együtt zajlott a felkészülés, itt ismertem meg, mi is pontosan az Ipar 4.0. S akkor rájöttem, hogy ezt nekem találták ki! – nyilatkozta Czira Balázs. – Összetett informatikai rendszerek, és a mechatronikából már jól ismert technológiák forrnak össze, az egész pedig olyan gyorsan fejlődik, hogy gyakorlatilag lehetetlen a végére érni. Miután a Festo Didactic és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen elindította az intenzív felkészülésünket, minden nap volt mit felfedezni és újat tanulni. Ez egy életre szóló lehetőség. Remek volt a hangulat Stuttgartban, hiszen, amikor nem versenyeztünk, jókat beszélgettünk, kártyáztunk a vetélytársakkal. Meg is jegyezték a szervezők, hogy milyen jó, hogy ennyire együtt tudunk működni, hiszen biztosan össze fogunk még találkozni egymással a munka világában.
A Békéscsabai Szakképzési Centrum Nemes Tihamér technikum egykori tanulója rengeteget köszönhet a középiskolájának. Mint mondta, mint sokan mások, eredetileg ő is azért ment a ,,gépészetibe”, hogy játékokat programozzon. Szerencsére ennél jóval többet tanult meg, ami kellett is az Ipar 4.0-hoz. Ez a terület a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, ahol az eszközök önállóan kommunikálnak egymással. A jövő egy olyan „okos” gyárát ígéri, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.
Balázsnak most az a célja, hogy kiváló szakmai műhelyt találjon, ahol előbb gyakornokként, majd teljes értékű munkavállalóként elhelyezkedhet. A versenyzéssel sem hagy fel, de már valószínűleg felkészítőként jelenik meg és adja át a tudását a fiatalabbaknak.
